Köszönjük a Budapest Business Journal-nak a cikket!
Szerző: Vonósok Budapesti
Köszönjük, hogy ennyien együtt ünnepelhettük a Zene Világnapját! Takács János, a Budapesti Vonósok Alapítványa Kuratóriumi Elnöke valamint Pilz János, a zenekar koncertmestere köszöntötte a közönséget, és jelentette be, hogy e jeles nappal megalakul a Budapesti Vonósok Baráti Köre.
A Baráti Kör célja egy olyan exkluzív törzsközönség létrehozása, amelynek tagjaként kiemelt lehetősége van támogatni a nagymúltú, Bartók Béla-Pásztory Ditta-díjas zenekarunk működését, folyamatosan megújuló műsorainkat és koncertsorozataink bővülését.
Részletek: https://budapestivonosok.hu/zenekar/
Kategóriák
Jótékonysági estek a Budapesti Vonósokkal
„Nagyobb boldogság adni, mint kapni.” – olvashatjuk a Bibliában, amikor Pál apostol Milétuszban Jézus szavaira emlékeztet bennünket (Apostolok Cselekedetei 20, 35.). Adakozni ma már sokféleképpen lehet, ilyenkor pedig maga az adakozó válik gazdagabbá – ezúttal a jó lelkiismeret nyújtotta öröm mellett a zenei élménynek is köszönhetően, amivel a Budapesti Vonósok ajándékozza meg a közönséget jótékonysági hangversenyein.
A Liszt-díjas Pilz János koncertmesteri és a Kossuth-díjas Botvay Károly művészeti vezetésével működő, világjáró vonószenekar a barokk zene gyöngyszemeivel, ismert szerzők – Händel, Telemann és Vivaldi – aránylag ritkán hallható műveivel örvendezteti meg hallgatóságát az idei évadban tartott jótékonysági hangversenyeivel, melyek esetében a leginkább egy-egy szerzőre való fókuszáláson túl közös vonás még, hogy egy-egy remek akusztikájú budapesti templomban élvezhetjük azokat, a barokk repertoár kapcsán ez még ráadásul autentikus élménynek is mondható. A jótékony szervezetek, amelyek számára a zenekar a gyűjtést szervezi, beteg, illetve hátrányos helyzetű gyerekek, családok életét igyekszik szebbé vagy legalább elviselhetőbbé varázsolni a mindennapokban, emberfeletti munkájuk révén.
2023. október 8. (vasárnap) - 19:30
Káposztásmegyeri Szentháromság Plébániatemplom
Az első, október 8-i koncertre a Káposztásmegyeri Szentháromság Plébániatemplomban kerül sor, amelyen a Magyarországi Református Egyház által fenntartott Bethesda Gyermekkórház a gyűjtés kedvezményezettje. Az évente közel 170.000 beteg gyermeket ellátó kórház közép-európai régióban az egyedüli egyházi fenntartású gyermekkórház. A jótékonysági esten Georg Friedrich Händel zenéje kerül középpontba, na meg a B-dúr hangnem. Egy hegedűverseny Pilz János szólójával és egy concerto grosso mellett Elek Petra szopránján egy ritkán hallható latin nyelvű motetta, a Silete venti (Szélcsend) szólal meg, melynek szövege az isteni szeretetet hangoztatja.
2024. február 11. (vasárnap) - 19:00
Boldog Meszlényi Zoltán templom
Az ezt követő jótékonysági koncertre 2024. február 11-én kerül sor, a XI. kerület Boldog Meszlényi Zoltán Templomban, a Kárpátaljai Családokért Egyesület javára. A szervezet a Szent Márton Karitász Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány égisze alatt bár 2015 óta működik, a mostani nehéz időkben különösen nélkülözhetetlenné vált a munkájuk a térségben. Közel 50 szociális és oktatási intézményt hoztak létre a rászorulóknak, amelyek fenntartásában azóta is aktívan részt vesznek. A februári programot a Budapesti Vonósok Georg Philipp Telemann muzsikájának szenteli – minden idők legtermékenyebb szerzőjének színes életművéből hallhatunk majd egy divertimentót, egy motettát Bán Balázs zengő basszusán, egy háromhegedűs versenyművet Takácsné Nagy Gabriella, Windberg Anna és Rónaszéki Tamás szólójával, illetve az időről időre felcsendülő, stilizált táncokat felvonultató, népi dudát imitáló tételéről La Musette alcímen ismert szvit
2024. május 5. (vasárnap) - 19:00
Zugligeti Szent Család Plébániatemplom
Az évad utolsó, adakozást szorgalmazó hangversenyét május 5-én tartja a Budapesti Vonósok együttese a Zugligeti Szent Család Plébániatemplomban. A koncert bevétele ez alkalommal az életveszélyesen beteg gyermekek kívánságait teljesítő Csodalámpa Alapítvány számára folyik be, a szerző pedig ha nem is feltétlenül beteg, de árva gyerekek között dolgozhatott annak idején a velencei Ospedale della Pietà lányai között. A vörös haja miatt rőt papként is emlegetett Antonio Vivaldiról van szó, akinek számos versenyművét és oratorikus alkotását a velencei intézet lánygyermekei mutattak be a szerző betanításával és irányításával. A koncerten Vivalditól két ritkábban hallható sinfonia, egy motetta Dolhai Luca szopránszólójával, illetve az együttes szólistáinak, Surján Péter, Lang Ildikó és Miklós Adél közreműködésével egy háromhegedűs versenymű szólal meg.
Csodás atmoszférájú, különleges műsorösszeállításokat hallhat tehát a Budapesti Vonósok templomi koncertjeinek közönsége, és az már csak „hab a tortán”, hogy egy-egy nemes ügyet támogathatunk azzal, ha ellátogatunk ezekre a hangversenyekre az érzelmi-szellemi feltöltődés érdekében.
Kimagasló szakmai munkája elismeréseként Magyar Érdemrend parancsnoki kereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült Botvay Károly Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas gordonkaművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem professor emeritusa. Mai fejjel szinte felfoghatatlan, mégis igaz: húsz-húsz évet dolgozott együtt a Bartók Vonósnégyessel, majd az Új Budapest Vonósnégyessel is változatlan összeállításban, és még 91 évesen is részt vesz a közel fél évszázados Budapesti Vonósok próbáin.
A XXVI. Haydn Fesztiválon visszatér a zenés kastélytúra zenekarunk közreműködésével.
Vezetett túrák:
2023. július 22. szombat 10, 11 és 14 órától
2022. július 23. vasárnap 10, 11 és 14 órától
Amikor elhatároztuk, hogy a Haydn Fesztivál új helyszín Pápa lesz, az egyik első tervünk az volt, hogy szeretnénk bemutatni a látogatóknak ezt a csodálatos kastélyt.
A helyi szervezőkkel együtt kialakítottunk olyan interaktív, zenés tárlatvezetéseket, ahol a látogatók egyszerre ismerhetik meg az épület gyönyörűen berendezett termeinek történetét, hallhatnak érdekes legendákat az Esterházyak életéről, láthatják hogyan zajlottak a mindennapok a kastélyban, miközben Haydn csodálatos kamarazenéi szólalnak meg a Budapest Vonósok előadásában.
Egy felejthetetlen, teltházas koncerttel ünnepeltük Lencsés Lajost a Budapest Music Center színpadán. Bendzsel Miklós, a Budapesti Vonósok Alapítványa kuratóriumának elnöke az alábbi levéllel köszönti az idén 80. éves művészt:
ERŐS HANGÚ FA – LENCSÉS LAJOS OBOISTA 80. SZÜLETÉSNAPI KONCERTJE A BUDAPESTI VONÓSOKKAL A BMC-BEN
… csodálatos nemesség, éberség, stílusérzék, kollegiális közvetlenség, finom humor, természetes szerénység …
Szent Ágoston: A zenében a muzsika isteni mivoltát kell csodálni
és nem a muzsikus képességét …
Lencsés Lajos két esztendeje a fenti erényekkel méltatta az elmúlt hetekben 90. születésnapját ünneplő Botvay Károly csellóművészt és az Ő kamarazenekarát, a Budapesti Vonósokat – akkor kényszerűségből elmaradt közös koncertjük okán. Rövid video-üzenetében meggyőződéssel idézte Szent Ágoston mottóba emelt maximáját; ez az alázat is röpteti oly magasságokba előadóművészetét, jelenléte kisugárzását.
Január 18-án az ünnepelt és az együttes Gőz László vendégszeretetét élvezve tanúságot tett arról, hogy a hajdani méltató milyen kivételes fokon testesíti meg mindazt, amivel maga írta körül az arisztotelészi létmódot: a szerzett készséget arra, hogy jól cselekedjünk … Ez az est terített asztal, főhajtás és a saját erő kiáramlásának ünnepi alkalma volt, dorogi honfiakkal közösen.
Dalbergia melanoxyon, a grenadilfa fateste az a tömör, olajos, az erdőtűznek is ellenálló geszt, amely az ’hautbois’ fafúvós hangszerek nagyra becsült, ritka kemény és nehéz, bíbor-barna vagy mélyfekete alapanyaga. A nádsípos, kúpos furatú hangszer légoszlopának rezonanciái a teljes felhangsort tartalmazzák. A csellóhoz hasonlóan, a fúvósok családjában az emberi hanghoz legközelebb álló lágy és átható hangja méltán ébreszt rajongást.
Az ünnepelt összeállította program első darabjaként Bach 1727-ből származó, a lipcsei Tamás-templom karnagyaként 42 éves korában komponált kantátája (Ich bin vergnügt mit meinen Glücke – Megelégszem sorsommal), szoprán ének- és oboaszólóval hangzott fel (BWV 84). A szerény, nyugodt bizakodás odaadása az ölelkező motívumokban, a két-két rövid Áriában és Recitatívóban és a zárókorál emlékezetes imafohászában visszhangzott Jónás Krisztina énekében.
A Zeneakadémián egy évszázada csaknem három évtizedet oktató bajor Koessler János 12 német nyelvű kamaradalát vonósnégyes, oboa – kürt páros és a drámai, erős és csillogó hangszínnel, sokszínű kifejezőkészséggel megáldott kiváló szoprán előadásában élvezhette a teltházas közönség.
Az est csúcspontja a szünet után következett. Lencsés Lajos, mint a magyar peregrinus muzsikusok „monostorául” is szolgáló Budapest Music Center vendége meghatottan osztotta meg velünk előző estéjének élményét, az ott élő Kurtág Györggyel való örökre emlékezetes beszélgetésének benne keltett visszhangját. A Mester meglepetése pedig kivételes gesztussal nyűgözte le: egy személyes ajánlású miniatűrt, egy nagy lélegzetnyi fuvallatú Hommage kottalapját nyújtotta át Neki születésnapi ajándékul. Kurtág György az erkélyről mosollyal nyugtázta a megosztott történetet, s lélegzet visszafojtva hallgathattuk meg a szerzővel együtt az először felhangzó laudáló fohászt …
Hommage à Lencsés Lajos 80: előttem a tizenkét ütem oboára, Sostenudo, poco andante, egyszersmind dolce, espressivo, semplice … fennen piú intenso, majd leszálló parlando, sonore … fennsíkra kapaszkodó megnyugvás: con intimitá.
A japán rövid versek átírásunkban ötsoros, több szótagú válfaja (tanka) és a három soros, leheletnyi haiku között lengedez, utal rá az ünnepelt is, még mielőtt ajkai közé szorítja a kettős nádszál-sípot.
Mint rövid szalagú, színes csíkos rojtú, szent szöveges imazászló, lassú csapású lobogással. A szabadságban élő sirály röpte méri föl így a lankás toszkán vagy provence-i dombokat, bércre és szurdokra lesve, a tengerre várakozva …
Tapsunkkal a szívünk száll fel a Mester erkélyére, időn kívüli hálás mosolyban olvad egybe muzsikus és hallgató, az ünneplő közösség egy becses időkapszulával gazdagodott …
Farkas Ferenc 1994-es Aria e rondo all’ ungherese című darabja oboa- és hegedűszólókkal gombolyított vonószenekari remekmű, a stílusjegyek a két nemzet örökségéből merítenek, magyar történeti jelenetek egy olaszos falikárpiton, Pilz János koncertmesterrel megkapó összhangban és váltakozva …
A Budapesti Vonósok Weiner Leó iránti hódolatának egyik legihletettebb első Divertimento előadása következett, az anyaföld és a hazavágyás kamara-himnuszaként.
A vallomásos beszélgetéssel egybefűzött est záródarabja Kodály Zoltán Epigrammák (1954) című fűzére, amelyek 9 kis tétele Kistétényi Melinda bukolikus énekverseivel (1958) vált kedvelt, kamara-átiratú „zenei éremmé” (Hollós Máté). Lencsés Lajos oboa (angolkürt) átirata pedig az elégikus emelkedettből libben a csipkelődő disztichonok világába: nagynevű hazánkfia így lényegült Camus-t idéző filozófusból a joie de vivre, az életöröm követévé.
90. születésnap, 45 év a Budapesti Vonósok élén, 6000 koncert 5 kontinensen. A szép számok a többek között Liszt-, Kossuth-, Bartók Béla–Pásztory Ditta-díjas Botvay Károly eddigi izgalmas életét rejtik. Már ennyiből is sejtheti még a kevéssé bennfentes közönség is: élő legendáról van szó! De személyesebb irányba terelve a szót, idézzük csak Fülei Balázs zongoraművész gondolatait, aki laudációt mondott a Zeneakadémia professor emeritusáról az idei Weiner Leó-emlékdíj átadásakor: „Szerencsésnek mondhatja magát mindenki, aki Botvay tanár úrnál tanult vagy tanul éppen most. Ízlésvilága, értékrendje jelenné teszi a múltat, termékeny keretet ad a jövőnek.”
Botvay gazdag életútját a számok és díjak mellett az állomások is jelzik: tanárai között tudhatta Friss Antalt, Banda Edét, Weiner Leót és Mihály Andrást, tagja, majd szólócsellistája volt a Magyar Állami Operaház zenekarának, muzsikált a Bartók, a Végh és az Új Budapest Vonósnégyesben, kamarazenére taníthatta a zeneakadémistákat, és megalapította, valamint máig vezeti a Budapesti Vonósokat.
December 28-án Botvay Károly 90. születésnapját ünnepli – közhelyesen szólva – „mindenki, aki számít” a hazai zenei életben. A 90 évről elmondhatjuk, hogy minden ember esetében mérföldkő, ha megéri, és ezt meg kell ünnepelni, de egy olyan muzsikus kapcsán, aki Weiner Leó tanításait és szellemiségét adhatta tovább muzsikustársainak és tanítványainak, aki a legkiválóbb hazai kvartettek tagjaként, majd a Budapesti Vonósok művészeti vezetőjeként öregbítette a magyar (kamara)zene és zenészek hírnevét a nagyvilágban, mindenképp történelmi pillanat! A születésnapi köszöntőt a kiváló csellista és művészeti vezető természetesen elsősorban saját együttesétől kapja, de hallhatjuk játszani aznap este Rohmann Ditta csellóművészt, valamint Vigh Andrea hárfaművészt, a Zeneakadémia rektorát. A műsoron a Botvay tanár úr által igen szeretett és nagyra becsült Carl Philipp Emanuel Bach zenéje, valamint egykori mestere, Weiner Leó művei csendülnek fel. Az ünnepléshez a patinás helyszínt pedig mindannyiunk szeretett Zeneakadémiája biztosítja.
Fotó: Szász Marcell
Program:
Carl Philipp Emanuel Bach: e-moll szimfónia, Wq 178
Carl Philipp Emanuel Bach: A-dúr csellóverseny, Wq 172
–
Weiner Leó: Románc, op. 29
Weiner Leó: Pasztorál, fantázia és fúga, op. 23
KÖZREMŰKÖDIK:
Vigh Andrea (hárfa)
Rohmann Ditta (cselló)
Budapesti Vonósok
koncertmester: Pilz János
művészeti vezető: Botvay Károly
A hűvös-borongós ősz elől a napfényes Itáliába invitálja közönségét a Budapesti Vonósok együttese: a képzeletbeli úton a barokk és a klasszika nagy olasz mesterei csavarják fel a hőszabályzót. Ritkaságokkal és ismertebb dallamokkal egyaránt találkozhatunk a hangversenyen, az utóbbiakat leginkább Geminiani Corelli nyomán komponált d-moll concerto grossója képviseli, benne a híres La Follia-témával – melyet számos barokk mester mellett Liszt és Rachmaninov is feldolgozott –, de Boccherini d-moll szimfóniája, „Az ördög háza” is megszólal időről időre a koncerttermekben. Ugyanez már nem feltétlenül mondható el Sammartini versenyművéről vagy Pergolesi sinfoniájáról, így a különlegességekre vadászó ínyencek számára is tartogat meglepetéseket a Budapesti Vonósok októberi zeneakadémiai estje. Apropó, meglepetés: talán sokan azt sem tudták, hogy a Söndörgőből ismert virtuóz muzsikus, Eredics Salamon a népzene mellett bizony néha a klasszikus repertoárban is megmerítkezik: korábban Lachegyi Imre és Anneke Boeke irányításával mélyült el a blockflöte rejtelmeiben, fellépett Kocsis Zoltánnal és a Budapesti Fesztiválzenekar régizenei együttesével, de kamarazenekarunkkal sem most játszik először: legutóbb Söndörgő-átiratok és Vivaldi-művek bravúros előadásával nyűgözte le a zenekari tagokat és a hallgatóságot egyaránt. Ezúttal sem lesz ez másképp, főleg, hogy ez a repertoár – Geminiani Corelli hegedűszonátája nyomán komponált F-dúr concerto grossója, valamint Sammartini furulyaversenye – bőven lehetőséget kínál a barokkra oly jellemző szabadságra és improvizációra, ezt pedig a népzenei felvértezettségnek köszönhetően Eredics Salamon ki is használja majd, vagyis az élmény garantáltan egyszeri és megismételhetetlen lesz.
Geminiani: d-moll („La Follia”) concerto grosso Corelli nyomán
Corelli Concerto for Flute No.4
Salieri: D-dúr sinfonia („La Veneziana”)
SZÜNET
Pergolesi F-dúr sinfonia
Sammartini F-dúr furulyaverseny
Boccherini d-moll („Az ördög háza”) szimfónia, op. 12
KÖZREMŰKÖDIK:
Eredics Salamon (blockflöte)
Budapesti Vonósok
koncertmester: Pilz János
művészeti vezető: Botvay Károly
Kategóriák
Új sorozattal indul az évad
Új sorozatot indít az idei évadban a Budapesti Vonósok: európai városok múltbeli zenekulturális életének kivágataival ismerkedhet meg a közönség a Vigadóban. Ritkán játszott különlegességek után mindhárom este egy-egy közkedvelt kompozíció zárja a műsort. A zene fővárosai című sorozat házigazdájaként az ismert és közkedvelt zenetörténész-műsorvezető, Bősze Ádám áll a színpadra, aki már több zenetörténeti témájú sorozatot is készített a Budapesti Vonósokkal.
A koncertek alatt a nézők egy virtuális utazáson vesznek részt. A vásznon megelevenednek a “zene fővárosai” és azok a csodálatos helyszínek, melyek a zeneszerzőket megihlették.
PRÁGA – október 9., vasárnap 19.30 VIGADÓ
A cseh muzsikára fókuszál A zene fővárosai című új sorozat első koncertje. A „hosszú 19. század” zenei művelődésével ismerkedhet meg a közönség a Vigadóban: a hangversenyen elhangzó legkorábbi kompozíció az 1780-as években készült, míg a legmodernebb 1914-ben. Ezen az estén a Liszt-díjas hegedűművész, Oláh Vilmos lesz a Budapesti Vonósok vendégkoncertmestere, a műsor középpontjában álló Wanhal-csellóversenyt Rohmann Ditta gordonkaművész játssza.
A koncert egy gyakran játszott művel zárul; 1875 májusában, saját bevallása szerint mindössze 12 nap alatt komponálta Antonín Dvořák egyik legismertebb művét, az öttételes E-dúr vonósszerenádot.
Josef Suk nemcsak tanítványa volt Dvořáknak, hanem Otilie nevű lányát is elvette. Elmélkedés a régi cseh Szent Vencel-korál felett című művét Suk 1914-ben írta, először vonósnégyesre, de ebben az évben elkészült a vonószenekari változat is. A 921 és 935 között uralkodó I. Vencel fejedelmet (csehül: Václav) Csehország védőszentjeként tisztelik. Az uralkodó valószínűleg politikai gyilkosság áldozata lett. A Szent Vencel-korál (csehül: Svatováclavský chorál) történetét a kutatók egészen az 1100-as évekig vissza tudják fejteni. A könyörgő egyházi himnusz népénekként ismert Csehországban. A történeti emlékezet, a katolikus gyakorlat és a nemzeti önazonosság szempontjából az I. István királyt megszólító Ah, hol vagy, magyarok tündöklő csillaga kezdetű magyarországi néphimnuszhoz hasonlíthatjuk. Suk nem véletlenül az 1. világháború kitörésének évében dolgozta föl ezt a dallamot. A cseh nemzeti érzelmeket szólította meg így, kifejezve az Osztrák–Magyar Monarchiától független cseh nemzetállam vágyát.
Bár a történeti Csehország területén született, szakmai pályafutása jelentős részét Bécsben töltötte Johann Baptist Wanhal (a 20. századi cseh írásmód szerint: Jan Křtitel Vaňhal, 1739–1813), és a bécsi klasszikus triász – Haydn, Mozart, Beethoven – is elismerte művészetét. Háromtételes C-dúr csellóversenye az 1780-as években készült.
JEGYEK: ITT VÁSÁROLHATÓAK
Jegyek
