Itthon-Otthon 2. "Így vigad a magyar"
Fekete-fehér film, cigányzene szól az étteremben, Jávor Pál ül az egyik asztalnál, a másiknál egy láthatólag feldúltan érkező nő (Lázár Mária), aztán egyszer csak Pertis Pali húzza Jávor fülébe a hegedűjén a nótát, melyet a színész elkezd énekelni: „Virágvasárnapján kísértelek legelőször Boldogasszony útján…” A Lázár Mária által alakított karakter figyeli, hallgatja, majd sírva fakad. Nos, talán sokan láttuk már ezeket a képsorokat (A férfi mind őrült, 1937), és gondoltuk rögtön azt: „így vigad a magyar”. De hogyan is? A leggyakrabban sírva. A mondás eredetét egy 1825-ös Bajza József-költeményben (Borének) találjuk: „Míg Mohácsnál nem csatázott / A félholdu büszke tar, / Víg volt addig, hajh azóta / Sírva vigad a magyar.” De tegyük hozzá, hogy Kisfaludy Sándor már 1807-ben azt írja Regék a magyar elő-időből című könyvének előszavában: „A magyar hajlandó a szomorúságra. Sőt még örömét és vígságát is bús hangokkal jelenti. Bizonysága ennek a nemzeti magyar táncznak többnyire kesergő melódiája; bizonysága ennek a köznép énekeinek többnyire szomorú nótája. A magyar felől igazán mondhatni, hogy sírva tánczol”.
A magyarul szórakozást jelentő divertimento műfaja különösen Mozart korában volt népszerű, Magyarországon azonban a 20. században Bartók művének hatására lett kedvelt műfaj. Jóllehet, Weiner Leó már 1934-ben megírta „régi magyar táncokon” alapuló I. divertimentóját vonószenekarra, melyben van Jó alapos csárdás, Marosszéki keringős, Verbunkos, Csűrdöngölő, és a leghíresebb tétel, a Rókatánc, amely sodró erejű, lendületes muzsika, mégis, mint megtudjuk Krúdytól, eredetileg obszcén, coitust imitáló férfi szólótánc: „Nem kell nő hozzá, csak egy földbe ásott lyuk, amelyet körültáncol a legény. Szerelmi csalódás után szokás táncolni.” De még az 1938-as II. divertimentóban is van a Lakodalmas, a Tréfálkozás és a Kanász nóta mellett Panaszos ének. Bartók Béla 1939-ben, Paul Sacher felkérésére komponálta Divertimentóját Svájcban, a Bázeli Kamarazenekar számára, és a barokkos, játékos-derűs témák mellett darabjából a magyar keservesek hangja, sőt, a világháború előszele is süvít.
A Budapesti Vonósok hangversenye a 20. század három, egymástól nagy mértékben különböző divertimentójával ad ízelítőt abból, hogyan is vigad a magyar, a koncerten pedig a kiváló színművésznő és énekesnő, Tompos Kátya előadásában hallhatunk hasonlóan hol vidám, hol a magyar néplélek elé görbe tükröt tartó verseket és prózarészleteket a mindig sziporkázó kortárs költő, Lackfi János tollából.
Műsor:
Weiner: 1. Divertimento
Weiner: 2. Divertimento
Bartók: Divertimento
Közreműködik:
Tompos Kátya – színművész
Pilz János – koncertmester
Botvay Károly – művészeti vezető
Budapesti Vonósok
Hírlevél feliratkozás
Következő koncertek:
Ifjú tehetségek a Weinerből
A Budapesti Vonósok rendszeresen együttműködnek zenei köznevelési szervezetekkel, intézményekkel. Többéves hagyomány folytatásaként idén is a Budapesti Vonósok kísérik a Weiner Leó Katolikus Zeneiskola és Zeneművészeti
Ligeti 100 – Ligeti és Mesterei
Ahogy sok más alkotó, Ligeti sem hamuban sült pogácsa nélkül indult útjára. Méltó tehát, hogy a Ligeti-hét kezdetén megidézzük mestereit, akik mind szakmailag, mind emberileg
Csengery Dániel: Holle Anyó
Csengery Dániel színpadi darabja a Müpa 2020-as zeneműpályázatának gyermekopera kategóriájában nyert díjat. Az ismert mese nyomán írt mű komponistáját – aki színdarabhoz és filmhez, például
Jegyek