Pápa, Esterházy-kastély
2021. július 16-18.
július 16. péntek
19:00
SZOKOLAY ÁDÁM ÉS A BUDAPESTI VONÓSOK
Helyszín: Esterházy-kastély udvara
Esőhelyszín: Zsinagóga
Haydn: D-dúr szimfónia Hob.I:24
Haydn: D-dúr zongoraverseny Hob.XVIII:11
Dvořák: E-dúr vonósszerenád Op.22
Közreműködik: Szokolay Ádám – zongora
Koncertmester: Pilz János
Joseph Haydn 1761-ben lépett az Esterházyak szolgálatába. Az első években főként hangszeres zenét komponált. Az udvari zenekar ekkor 13-15 virtuóz muzsikusból állt, akik közül egyesek több hangszeren is játszottak. Haydn hegedűvel kezében irányította az együttest. 1764-ben Fényes Miklós herceg számára készült a 24. szimfónia. A vonósokhoz oboák és kürtök társulnak, a lassú tétel gyönyörű fuvolaszólóval ajándékozza meg hallgatóit.
Az 1780-as évekre Haydn elérte, hogy műveit a hercegi udvartól függetlenül máshol is bemutathassa és kiadhassa. A teleket Bécsben töltötte, ahol barátságot kötött az akkor ünnepelt Mozarttal. Zenéjük kölcsönösen nagy hatással volt egymásra. Az 1784-es D-dúr zongoraverseny az első nyomtatásban megjelent Haydn-versenymű. Első abban is, hogy már nem csembalóra, hanem kifejezetten pianofortéra íródott. A harmadik tétel felirata „Rondo all’ Ungerese”. A verbunkos-cigányzenés témaválasztás a kor nagy divatja volt: újdonságot, különlegességet és a szabadságszeretet hangját hallották benne. Az est szólistája Szokolay Ádám – a fiatal koncertművész számos nemzetközi verseny győztese.
A hangverseny második felében Dvořák Vonósszerenádja hangzik el. A szerenád középkori eredetű műfaja sokat változott az évszázadok során. A 18. században legtöbbször fúvós együttesre írt alkalmi szórakoztató zenét jelentett, amit szabadtéren adtak elő. A romantika korában a hangversenytermek virtuóz koncertdarabja lett, a közönség rajongott a bravúros előadókért. Dvořáknak 12 nap elég volt, hogy megírja a máig egyik legnépszerűbb kompozícióját. Az öttételes zeneműből árad az életerő. A csillogás mellett a meghitt, gyengéd hangulat vagy a borongós nosztalgia sem hiányzik. A cseh táj, a természet szeretete, népi dallamok és táncok megszólaltatása által a szerző kilép a teremből és visszarepíti a szerenádot a szabadba.
július 17. szombat
20:00
HARCSA VERONIKA ÉS A BUDAPESTI VONÓSOK
Helyszín: Zsinagóga
Harcsa Veronika az egyik legsikeresebb hazai jazzénekes. Európa-szerte koncertezik, sorra jelennek meg lemezei. Fő együttese a Gyémánt Bálint gitárossal közös duó. Más műfajokkal is szívesen foglalkozik, komolyzenei fellépéseket is vállal. A Budapesti Vonósokkal közös műsora különleges összeállítás a 20. század húszas-harmincas éveiből, ahol a klasszikus zene és a jazz összeér.
Ravel 3 dalból álló ciklusa, a Don Quijote Dulcineához a zeneszerző utolsó műve, melyet súlyos idegrendszeri betegsége miatt már csak barátai segítségével tudott befejezni. Mégis erőteljes, megdöbbentően friss szellemű zenemű született. Régi spanyol táncok adják a zene lüktetését, a kezdő „Chanson Romanesque” váltakozó ütemű quajira. Ezt követi a lovag imája, a „Chanson épique”, mely lassú baszk zortzico. A záró bordal, a „Chanson à boire” egy fergeteges jota, amely a flamenco egyik elődje.
Bohuslav Martinů Saltimbanques-ja (Akrobaták) utolsó a három Apollinaire-versre írt ciklusból.
George Gershwin nem hiányozhat az estről, hiszen egész életében a jazz és a klasszikus zene egyesítésén dolgozott. Pályája az improvizáció és a slágerek világában indult, zeneszerzést a hollywoodi karriert befutott Kilényi Edétől tanult. Első nagy sikerét az 1919-es Swanee hozta. Szövegíró szerzőtársa bátyja, Ira Gershwin volt.
Edward Kennedy „Duke” Ellington az anekdota szerint gyermekkorában, elegáns öltözéke és finom modora miatt kapta előnevét. Édesapja komornyik volt. Bárok, klubok ragtime-zongoristájaként kezdett. Valóban „herceg” lett: a világ legnagyobb színpadai és lemezkiadói versenyeztek érte. Big bandje csaknem 50 éven át működött, a rock and roll korszakát is túlélve.
július 18. vasárnap
KASTÉLYTÚRA HAYDN TÁRSASÁGÁBAN
Zenés tárlatvezetés az Esterházy-kastély termeiben
Időpontok: 11:00, 12:00, 15:00, 16:00
19:00
TÁNCOK ESTÉJE
Helyszín: az Esterházy-kastély udvara
Esőhelyszín: Jókai Mór Művelődési Központ
Haydn: Wiener Hofball-Menuette
Haydn: Öt kontratánc és egy quadrille
Közreműködnek: a Compeny Canario Historikus Táncegyüttes művészei
Koreográfia: Aranyos Ágota
Piazzolla: Négy évszak Buenos Airesben
Közreműködnek:
Nyár – Surján Péter – hegedű
Ősz – Varró Katalin – hegedű
Tél – Takácsné Nagy Gabriella – hegedű
Tavasz – Németh Mátyás – hegedű
Kulik Johanna és Korom Péter – tánc
Veress Sándor: Négy erdélyi tánc
Közreműködnek: Forczek Janka és Emődi Attila, a GG Tánc Eger művészei
koreográfus: Topolánszky Tamás
Mai estünk első felében 18. századi táncokat mutatunk be közönségünknek. Köztük a legismertebb a menüett. Ez a hármas ritmusú, francia eredetű tánc 300 éven át a főúri mulatságok legfontosabb részét képezte, később a ländler és a keringő fejlődött ki belőle. Zenéje önálló életet is élt a zeneszerzők műveiben: barokk szvitek, klasszikus szimfóniák és szonáták fontos tételévé vált. Haydn 1792-ben 12 menüettet és 12 német táncot írt zenekarra. A sorozatot egy bécsi Katalin-napi jótékonysági bálra rendelték.
Kontratáncot szintén könnyen találhatunk Haydn, Mozart és Beethoven művei közt. Őse a 16. századi angol „country dance”. A 17-18. században társastánccá alakult, majd a francia udvar közvetítésével egész Európában népszerű lett. „Ellentétes tánc”, ahol a párok két egymással szemben álló sort alkottak. A quadrille a kontratánc egy francia változata.
Hangversenyeken legtöbbször stilizált táncokkal találkozunk, amikre már a művek születésekor sem táncoltak, hanem zenéjük a kor stílusának része lett. A ma hallható Haydn-zenék ezzel ellentétben valódi táncra íródtak, s most a Company Canario Historikus Táncegyüttes előadásában kelnek életre. Művészeti vezetőjük, Aranyos Ágota korabeli tánckönyvek alapján készíti koreográfiáit.
Műsorunk második felében 20. századi zenék hangoznak el. Száz éve született Astor Piazzolla olasz származású argentin zeneszerző, aki a tangót hozta magával a komolyzene világába. Négy évszak Buenos Airesben című kompozícióját eredetileg saját tangó-együttesére írta. A négy, egyenként gyors-lassú-gyors szakaszokból álló tételt Leonyid Deszjatnyikov dolgozta át szólóhegedűre vonószenekari kísérettel. Ahogy a cím is utal rá, a mű egyfajta tiszteletadás Vivaldi előtt, akitől idézetek is megszólalnak. Hegedűs szólistáink mellett Kulik Johanna és Korom Péter, a magyarországi tangóélet vezető táncpárosa teszi teljessé az előadást.
Magyar táncokkal zárjuk estünket. A kolozsvári születésű Veress Sándor Kodály és Bartók tanítványa volt. Népzene-kutatóként Moldvában végzett pótolhatatlan gyűjtést. A Négy erdélyi tánc avantgárd zenemű, amelynek anyaga hangszeres népzenénkben gyökerezik. Rövid, 2-5 perces tételei különböző tánctípusok nevét viselik: Lassú, Ugrós, Lejtős és Dobbantós. Az egri Gárdonyi Géza Színház táncműhelyének művészei formálják meg táncban a kompozíciót.
Jegyek