A XXVI. Haydn Fesztivál nyitóhangversenye az érzelmek kavalkádját ígéri, holott a megszólaló, igencsak változatos művek mindössze néhány évtizedet ölelnek fel. 

A koncert a klasszikus stílus gyakran démoniként emlegetett d-moll hangnemével indít, a mű pedig az irodalmi fogantatású Sturm und Drang, azaz „vihar és vágy” korának, az úgynevezett „zseni-korszaknak” eklatáns példája. A Schiller, Herder és Goethe nevével fémjelzett stílusirányzat szakított a korai felvilágosodás racionalista kánonjával, és egy szentimentális, preromantikus utat hozott létre, melyben fontossá váltak az érzelmek és az érzékek, az egyén szabadsága, az önmegismerés, valamint az alkotóművész géniusza. A zenében e korszak különösen viharos műveket eredményezett, meglepő azonban, hogy Haydn szenvedélyes vehemenciával indító 26. (d-moll) szimfóniája liturgikus allúzióval él – Lamentatione ragadványnevét egy Krisztus szenvedéstörténetét idéző régi gregorián dallam beemelésének köszönheti.

És vajon az mennyire lephette meg a korabeli hallgatóságot, hogy Mozart éppen egyik derűs versenyművében idézte meg a száz évvel korábbi esküdt ellenségeket, a törököket, akik 1683-ban már másodszor ostromolták a császárvárost a történelem során? Amikor a salzburgi születésű mester 1775-ben megírta A-dúr hegedűversenyét, a harmadik tételben hallható törökös hangvétel nagy valószínűséggel már inkább csak couleur locale-t, egzotikus „helyi színezetet” jelentett, de ettől függetlenül váratlan epizódként érhette a közönséget.

Koncertünk a sötétségből, Haydn d-molljától halad a fény felé, hogy Schubert egyik legkedélyesebb művével, 5. (B-dúr) szimfóniájával érjen véget. Az önfeledt, könnyed hangvétel sokat köszönhet Mozartnak, akiről a komponálás idején a következőket írta a dal műfajának atyjaként is emlegetett Schubert: „Ó, Mozart! Halhatatlan Mozart! Egy szebb és jobb élet számtalan benyomásával bélyegezted meg lelkünket!”   

Mozart versenyművének szólistájaként a fiatal hegedűművésszel, Langer Ágnessel találkozhatunk, aki a 2017-es Bartók Világversenyen elnyert harmadik díja után robbant be a magyar zenei köztudatba, jelenleg a koncertezés mellett a Zeneakadémia doktorandusz hallgatója és oktatója.  

Langer Ágnes

Langer Ágnes Magyarországi ismertségét a 2017-ben először megrendezett Bartók Világversenyen szerezte, ahol harmadik díjat és számos különdíjat kapott. 2017 óta rendszeresen fellép Budapesten, játszott a Rádiózenekar, a Zuglói Filharmónia, a MÁV Szimfonikus Zenekar és a Savaria Szimfonikus Zenekar szólistájaként. 2019-ben a Kaposfest és az Auer Fesztivál meghívott művésze volt és 2020-ban debütált a Müpa nagytermében, Madaras Gergely vezénylete alatt.

Elhivatott kamarazenészként és szólistaként Ágnes koncertezett Németországban, Angliában, Olaszországban, Ausztriában, Spanyolországban, Oroszországban és Kanadában is. Az IMS Prussia Cove résztvevője volt, és rendszeresen fellép a Casalmaggiore International Festival koncertjein, ahol részt vett Gerhard Schulz, Taras Gabora, NaiYuan Hu és Roger Chase mesterkurzusain. Olyan művészekkel együtt lépett színpadra, mint Jose Gallardo, Pavel Kolesnikov, Maximilian Hornung és Baráti Kristóf.

2017-ben Ágnes először lépett fel Tajvanon, a franciaországi Colmar fesztiválon és Moszkvában is debütált az Orosz Nemzeti Filharmonikus Zenekarral (NPR), Mihhail Gerts vezénylete alatt. 2018- ban az oroszországi „Spivakov invites” koncertsorozat szólistája volt, ahol Brahms hegedűversenyét Vladimir Spivakov vezényletével adta elő.

Egyetemi tanulmányait Németországban, a mainzi Gutenberg Egyetemen végezte, Anne Shih osztályában.

A Peter Eckes Kulturstiftung jóvoltából egy 1782-ben készült Nicolo Gagliano által készített hangszeren játszik.