Az ördög hegedűsei?

A Budapesti Vonósok koncertje a virtuozitás témáját járja körül. Az izgalmas hegedűdarabjairól ismert barokk mester, Heinrich Ignaz Franz Biber  a kor jeles virtuóza volt. A Budapesti Vonósok együttese Battalia à 10 című művét szólaltatja meg, a Bacchusnak dedikált darabban pedig a jókedvű katonákkal, harcias indulóval, magával a csatajelenettel, valamint a sebesült katonákkal is találkozhatunk. A pirani születésű hegedűs, Giuseppe Tartini kapcsán már felmerült a gondolat, hogy lepaktált az ördöggel, és a legendára ő maga erősített rá, a darab létrejöttét a zeneszerző beszámolója szerint egy álomnak köszönheti, ugyanis egyik éjjel Tartini ágyánál megjelent az ördög, felkapta a mester hangszerét, és játszani kezdett – igen furcsa, ördögi, bonyolult dolgokat, a komponista pedig lejegyezte mindezt, amikor felébredt.

Aki végképp kiérdemelte az ördög hegedűse titulust, Niccolò Paganini volt: ő olyan hangokat csikart ki hangszeréből, amilyeneket korábban senki. Mindez rendkívül szuggesztív előadásmóddal társult, ami nagy hatással volt a kor számos hangszeresére. Paganini két leghíresebb műve szólal meg a Budapesti Vonósok hangversenyén, az egyik a Rossini operája által inspirált Mózes-fantázia, a másik pedig h-moll hegedűversenyének briliáns zárótétele, a La Campanella.

A koncert második részében Csajkovszkij szenvedélyes, sodró lendületű kamaraműve, az 1890-ben eredetileg vonósszextettre komponált Firenzei emlék csendül fel.

A Budapesti Vonósok hangversenyének szólistája a hegedűművész, prímás, ifj. Sárközy Lajos lesz, aki otthonosan mozog az éttermi cigányzene, a klasszikus zene és a jazz világában is, és akinek játékát a világ minden táján a legprofibb muzsikusok is tátott szájjal hallgatják. A Föld napjának előestéjén a Zeneakadémia közönségének ezúttal földöntúli élményben lesz része.