A 2022–2023-as évadban is folytatódik Budapesti Vonósok kamarazenei sorozata az együttes otthonában, az Óbudai Társaskörben. Idén megújult címmel, Kiskorona – kamara név alatt futnak az óbudai koncertek. Ahogyan a korábbi években, most is híres, valamint alig ismert duókkal, triókkal, vonósnégyesekkel teremtenek családias hangulatot a zenekar művészei. Molnár Szabolcs visszatérő műsorvezetőként, házigazdaként évek óta kíséri a hallgatókat a történeti kamarazene végtelen szalonsorán.

Kiskorona – kamara 1.

A Budapesti Vonósok idei évadának első kamaraestjén egy ismertebb, híresebb darab, Smetana 2. vonósnégyese után ritkábban játszott különlegességekkel, Glière, valamint Dohnányi kamaraműveivel találkozhat a közönség. Bedřich Smetana 19. századi cseh zeneszerző utolsó – szám szerint második – vonósnégyese 1883-ra készült el. A komponista már közel egy évtizeddel korábban, 1874-ben végleg elvesztette hallását, a bemutató évében, 1884-ben pedig mentálisan is összeomlott – bár már korábban is súlyos állapotokat járt végig (depresszió, hallucinációk stb.). Alkotáslélektani megközelítés szerint a d-moll vonósnégyes a komponista szorongásának, feszültségének, kétségbeesésének a zenei megjelenítése. Reinhold Glière (1875–1956, született: Glier) német és lengyel felmenőktől született az akkori Orosz Birodalom területén, Kijevben; és orosz, majd szovjet állampolgárként élt. Hegedűre és csellóra komponált nyolc duóját (op. 39) 1909-ben publikálták. Dohnányi Ernő Szerenádja (op. 10) igazából egy öttételes vonóstrió hegedűre, brácsára és csellóra, amelyet a huszadik század első éveiben komponált a zeneszerző.