Őszi évadnyitó hangversenyünkön az öröm és a remény hangjai szólalnak meg. Nyitányként Bach első zenekari szvitjét választottuk, hogy az új kezdethez méltó ünnepi hangulatba emeljen mindannyiunkat. A szvit műfaja eredetileg azért jött létre, hogy a francia operarajongók többször hallhassák a táncok és balettek zenéjét, így a zeneszerzők különböző kivonatokat készítettek az operákból. Ez a kötetlenség jellemzi Bach négy zenekari szvitjét is. Az ünnepélyes Ouverture (nyitány) után szabadon választott tánctételek következnek, a C-dúr szvitben courante, két gavotte, forlane, két menüett, két bourrée és két passepied.
A versenymű az olasz barokk nagy találmánya. Johann Sebastian Bach sokat tanulmányozta az olasz concertókat, Vivaldi, Marcello és Torelli műveiből csembaló-átiratokat is készített. A d-moll kettősversenyben két hegedű kap kiemelt szerepet, hol együtt, hol külön, hol egymást kísérve, hol egymásnak válaszolva, hol pedig saját tutti szólamukba olvadva; így jön létre a zene egységes, mégis minden pillanatban változó szövete.
Csajkovszkij Vonósszerenádja 1880 óta töretlenül a közönség kedvence. Az első hangok felvázolásakor a zeneszerző még nem tudta, szimfóniát vagy vonósnégyest fog-e írni. A négytételes mű mindkettő jellegzetességeit magában foglalja, csakúgy, mint a romantika személyességét, a balett-zenék francia eleganciáját és az orosz népzene hangvételét. A nyitótétel „Darab szonatina-formában”, majd következik a híres Keringő, az Elégia és végül a Finale „orosz témára”.