Kategóriák
Hírek

Liszt szerint Schubert a valaha élt legköltőibb zenész

Azt, hogy kik vagyunk, nagymértékben meghatározza, hogyan gondolkodunk a halálról.  Schubert-sorozatunk második részében a szerző egyik utolsó vonósnégyesét mutatjuk be Gustav Mahler kamarazenekari átiratában. A monumentális mű története, csakúgy, mint első alkalommal az Elszáradt virágoké, egy 1817-ben írt dallal kezdődik. Matthias Claudius német költő verse adta a szöveget a művészetben már a reneszánsz óta gyakran visszatérő témához. A lírai mű egy fiatal lány párbeszéde a Halállal, benne rémület, tiltakozás és megnyugvás. Ez a dal adja az 1824-es vonósnégyes második, variációs tételének zenei témáját. Schubert betegsége az előző évben végzetesen súlyosra fordult, anyagi gondok és a halál közelsége gyötörték. A négytételes vonósnégyes a balladai tömörségű dal nagyszabású drámai kifejtése – mintha a zeneszerzőnek szüksége lenne erre a majdnem 40 percre, hogy elmondhassa még mindazt, amit közölni akar a halálról. Tartsanak velünk február 26-án, járjuk be ezt az utat, közelebb kerülve így Schubert és talán a magunk életéhez is!

A koncert a Budapesti Vonósok YouTube csatornáján, honlapunkon és Fb-oldalunkon lesz elérhető.

A Schubert közelében sorozat első koncertjét ITT tekinthetik meg.

Műsor:

Schubert – Mahler: d-moll vonósnégyes – „A halál és a lányka” D. 810

koncertmester: Pilz János

házigazda: Bősze Ádám zenetörténész